Kis túlzással akár azt is mondhatjuk, a Columbus utcában folytatódott a rendszerváltás, illetve a véletlenül nyakunkon maradt relikviától sikerült megszabadulnunk!

Lekerült iskolánk homlokzatáról a kommunizmus egyik utolsó emlékműve, és hamarosan útra kel új otthona felé Kőbányára, a Görögség Házába, ahová bárki vihet majd elé virágot, akinek hiányzik.

Emlékeztetőül két „kedvencem”: (Marx és a vörös csillagos usánka – a soha többet viszontlálásra!)

Nézegessük az iskola csupasz homlokzatát: nem szép, de nem fog hiányozni ez a szobor, sőt képzeljük ide a majd elkészülő kotta-vonalakat is. Azért az mégiscsak jobban illik hozzánk, mint a vörös katona. (A kottafejeken csiszolunk még!)

Végül íme egy apró újdonság: az ún. projekttábla megjelent az iskola homlokzatán. Ne kerülje el kíváncsi tekintetünk a táblán olvasható szöveg: várható befejezés: 2023 április. „Vágjuk a centit!”

Még mindig csak a bontás. Még mindig a sok egyeztetés…

A kooperációk témája még mindig a lift, a levegőkezelés, de most új téma az elektromos rendszer és egyes építészeti kérdések is felmerültek. Egyszer csak a végére érünk és a bontás t is követi az építés. Mindkettő közel lehet.

A bontás ugyanis keresztül jutott az épületen, eltűnt a Langbein terem és alatta a hangszertár. A belső udvarról átlátni a szomszédok felé. Megkezdődhet a Kisterem alapjainak megerősítése és a fölötte épülendő termek tartószerkezetinek építése.

Bontják a harmadik emeletet, viszlát zenetöri terem, viszlát könyvtár!

A képen az apró „romboló-gépet” emeli a daru a tetőre.

A Kisterem udvar felöli fala mellett is mély árok húzódik, itt is megerősítik az alapokat.

A focipálya áldozatául esett a munkáknak, de a befejezést követően helyreállítják.

Már áll a pálya mellett a torony-daru, és hamarosan bontják a munkásőrök egykori rádió-tornyát. Nem fog hiányozni! Ahogy a dombormű sem, amely szintén hamarosan útra kel új otthona felé. Ha megtudom végleges helyét, akkor közkinccsé teszem, hogy akinek hiányozna, tudja, hová zarándokoljon!

A Columbus utcai ikertornyok:

Már a legutóbbi tudáskor is éppen elég nyomasztónak tűnhettek a képsorok, de magam sem számítottam arra, hogy következő látogatásomkor a természetes fénnyel felülről elárasztott aulában, a födém bontásán szorgoskodó munkagép jelenik majd meg teljes fegyverzetben.

A Langbein terem is sokkal több természetes bevilágítást kap, mint eddig:

és a 130 terem teljes átszellőztetése is biztosított jelenleg. Kár, hogy egy padot sem lehet elhelyezni, ha nincs padlója…

Mondom, lesz ez még rosszabb is, amikor a belső udvar helyén elkezdik kiásni a leendő alsó aula helyét, de a füstölgő romok felett mégiscsak arra érdemes gondolnunk, milyen is lesz, ha készen lesz. Hogy tartsam magunkban a lelket, a fenti kép leendő, tervezett állapotát is betűzöm ide:

A legutóbbi kooperáció forradalmi előrelépést bár nem hozott, de az érdekeltek lassú, szívós munkával fésülik össze a tervezői, építtetői és kivitelezői szempontokat. Bár nem látványos, de nagyon fontos fázis ez, szerintem látszik a part.

Az elmúlt napok továbbra sem szóltak még a látványos előrelépésről, de így is megfeszítetten dolgoznak az érintettek az építkezés minden részletének előkészítésén. Leginkább a lift és a gépészet (légtechnika) pontosítása folyik, illetve a bontás engedélyeztetése.

Apropó, gépészet! Info-morzsa: a felújított épülethez összesen 159 új ún. fan-coil radiátorra lesz szükség)

Apropó, bontás! A Kisterem feletti emelethez a Kisterem oldalfalainak megerősítése szükséges, ezért a Columbus utcai szárny és a Kisterem közötti teljes összekötő-épületszakasz bontására lesz szükség. Közelebbről: Aula egy része, ruhatár, „rácsos” hangszerraktár és felette 130-as osztályterem és Langbein terem…

Eközben azért szorgalmasan folynak a belső bontási munkák:

A sóhajok hídja.

Elfoglalták a parkolóhelyemet…

A hatvan éves burkolat bontása az aulában.

Ezt nem mutatom szívesen, de a fügefa már a paradicsomba költözött, helyén az ablakok romjai.

Iskolánk az újonnan megnyílt Magyar Zene Házával sokrétű együttműködést tervez, amelyek keretében elsőként a fantasztikus intézmény szabadtéri színpadán térzenét ad a Szakgimnáziumunk Fúvószenekara június 12-én, vasárnap délután négykor. Az eseményről részletesebben itt lehet olvasni.

Karmester: Makovecz Pál,

Szólisták: Drahos Botond és Turai Gergő.

Szakgimnáziumunk Fúvószenekara ismét térzenéket ad a Bosnyák téri Templom melletti téren.

Hosszú évek óta kialakult hagyományainknak megfelelően térzenékkel zárjuk és nyitjuk a tanévet. Most is, a tanév utolsó két szombatján, június 4-én és 11-én 19 órakor várjuk a kedves érdeklődőket térzenénkre. Műsorunkon többek között Rossini, Host, Reed és Clarke művei szerepelnek. Szólistánk – hagyományosan – az „Év rézfúvósa”, de idén két szólistánk is lesz: Drahos Botond és Turai Gergő.