A 2014-es, új összetételű zuglói vezetés elődjei ígéretéből annyit tudott teljesíteni, hogy az engedélyezési terveket megrendeli. Sajnos azonban kiírtak egy meghívásos pályázatot úgy, hogy arról mi nem értesültünk és a vázlatterveket készítő építészünket sem hívták meg. Mivel a nyertes iroda semmilyen referenciával nem rendelkezett, így – talán érthető – fenntartásokkal fogadtuk az eredményt. Aggályainkat Polgármester úrnak jelezve azokkal ő is egyet értett és az eredményt megsemmisítette. Új kiírásra viszont már nem került sor.

2017-ben kormányzati döntés született az iskolai énektanítás és kórusélet erősítéséről, amelyet a közbeszédben a „mindennapos éneklés” programjaként emlegettek. Ennek támogatására három úgynevezett referencia-intézmény fejlesztéséről született határozat. Ebbe a körbe sikerült bekerülnie iskolánknak is, így megkezdődtek az előkészületek arra vonatkozóan, hogy ezeknek az iskoláknak milyen infrastrukturális fejlesztésre lenne szükségük ahhoz, hogy a fenti feladatot sikeres elláthassák. 

2018-ban a parlamenti választásokat követően az Emmi vezetése jelentős mértékben átalakult, a megindított programnak nem lett új gazdája, félő volt, hogy ismét a startvonalra kerül ügyünk. Szerencsére azonban mégis sikerült „kihalászni a süllyesztőből” a jobb sorsra érdemes programot és így 2018 decemberében kormányhatározat született a fenti három intézmény bővítésének, illetve építkezésének szándékáról, sőt a tervezési munkák megkezdéséhez már forrás is rendelkezésre állt.

Ezen a ponton újabb nem várt akadályokba ütköztünk: Szembesültünk azzal a ténnyel, hogy hatvanas években (az első bejegyzésemben részletezett) telek-megoldást egészen odáig nem törvényesítették, így papíron iskolánk továbbra is két telken, valamint egy úttest közepén állt a telekkönyvi bejegyzések szerint, így a tervezés hivatalos megindítása előtt ennek rendezése is szükséges volt. Ezen kívül ekkor értesültünk arról is, hogy a homlokzatunkon látható dombormű miatt nem sokkal korábban az Önkormányzat helyi városképi védelem alá helyezte az iskolánk teljes utcai homlokzatát, változtatási tilalommal.

Szerencsére Zugló Polgármestere egyetértett azzal, hogy ennek a helyi védelemnek a fenntartása nem indokolt, így kérésemre kezdeményezte védelem megszüntetésének napirendre vételét. Ehhez szekértői támogatásra is szükség volt. Látva, hogy ez a szakvélemény belátható időn belül nem fog elkészülni, ezért hogy e miatt további késedelmet ne szenvedjünk, magam kerestem szakértőt és kértem fel ennek megírására. A szakvélemény elkészült áprilisra, így a következő – júniusi – képviselőtestületi ülésen megszületett a döntés a védelem megszüntetéséről. A szakvélemény kétségkívül megállapította, hogy a védelem fenntartása nem indokolt, de jelentős művészeti és kortörténeti értékére tekintettel a szobor megőrzését és más helyszínen való felállítását javasolta – ami későbbiekben még jelentős nehézségeket okozott, de a tervezés elől elhárult minden akadály.

A tervezési munkák jelentős volumene miatt viszont tervezési közbeszerzést kellett kiírjon a Tankerületi Központ, ami azt az izgalmat mindenképpen hordozta, hogy vajon az általam az első vázlatokra felkért építész meg fogja-e nyerni a közbeszerzést. Végül többek között jelentős iskolaépítési referenciáinak köszönhetően Csernyus Lőrinc nyerte el a megbízást és 2019 januárjában szerződés köttetett a teljes tervdokumentáció (engedélyezési és kiviteli tervek) elkészítésére. A részletes tervek kidolgozása előtt sokszor átbeszéltük a szükséges fejlesztési programot és meglátogattunk több hasonló fejlesztésen átesett intézményt, többek között a Zeneakadémia Wesselényi utcai épületét is. Ez utóbbi többszintes, de légterében egybenyíló közösségi tere ihlette meg építészünket a belső udvarunk beépítésére, amely tervvel jelentősen átlépte a szerződésben vállalt feladatainak mértékét.

 Az engedélyezési tervek hamar elkészültek, de azok elbírálása jelentősen elhúzódott. Kifejezetten a városkép-védelmi szempontok miatt többször újra át kellett dolgozni a homlokzati terveket, mert – mint a zsűriben elhangzott: – az építész elképzelései „tiszteletlenül bántak az eredeti épülettel”.

Az első, még csak „belső használatra készült” engedélyezési változat:

Az engedélyezésre benyújtott kiforrott változat, amely homlokzati díszeivel egyszerre a zongorák  és a trombiták vonalait kívánta követni, de „tiszteletlensége” miatt nem maradhatott meg:

…és végül az engedélyezett, végleges látvány, amely most ebben a formában valósul meg (kivéve a látványterven még látható, de azóta sajnos jobblétre szenderült autómat…)